TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Tanakajd főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Elhelyezkedés
Népesség
Híres szülöttek
Civil szevezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Védőnői szolgálat
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Ipar, kereskedelem
Beruházások
Vállalkozások




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


Tanakajd régészeti öröksége igen jelentős, azonban nagyobb részt ismeretlen és feldolgozatlan. Tanakajd nevével a régészeti szakirodalomban gyakorlatilag kizárólag két római kori domborműves fehérmárvány sírkő kapcsán találkozhatunk, ami legalább annyit jelez, hogy a római kori emlékek képezik a település kulturális örökségének legjelentősebb részét, amelyek a falutól északra, a Halomi-dűlőben lévő nagykiterjedésű római telepről vagy környékéről kerültek elő.

A község közigazgatási területe jelenlegi ismereteink szerint a rézkortól fogva lakott volt. Jelenleg az alábbi korú és jellegű lelőhelyekről van ismeretünk:
  1. ismeretlen korú halomsírok
  2. őskori telep
  3. rézkori telep
  4. római kori telep (Halomi-dűlő)
  5. római kori villa
  6. római kori halomsírok
  7. Árpád-kori telep
  8. középkori telep
Az ismert lelőhelyek túlnyomó többsége a Borza-patak, a Gyöngyös-patak és a Cséve-árok két ága menti kiemelkedéseken helyezkedik el. A három nagyobb vízfolyás és mellékpatakjai völgyéből kiemelkedő dombok enyhébb lejtőjű oldala és teteje a régészeti korokban kiválóan alkalmas volt az emberi megtelepedésre, ezért itt még újabb lelőhelyek előkerülésére is lehet számítani.

Tanakajd területén nagyon magas a szántóterületek aránya, így nem meglepő, hogy a 13 nyilvántartott lelőhely közül 12 részben vagy egészen szántóterületen fekszik, s csak egyetlen lelőhely található teljes egészében belterületen (templom környéke). Egy lelőhely részben gyepes, bokros, fás területet is érint, egy másik pedig részben egy hulladéktelepen, szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére is szolgáló területen fekszik.

A történeti adatok szerint Szombathely alatt a Gyöngyös-patak mentén lévő települések a múltban is csak szerény „településhálózati jelentőséggel” bírtak, fő szerepük hagyományosan a mezőgazdálkodó - termelő népesség, betelepített és letelepült jobbágyok számára való lakóhely biztosítása volt. Általában több kisebb feudális falu összenövéséből, majd együtteséből jöttek létre. Ez a mai helynevekből és települési alaprajzokból is jól kivehető. Tanakajd, mint a szomszédos kistelepülések is kisebb egységekből jött létre, mely közösségek idővel megnövekedtek és a szomszédos kistelepülések összeolvadását eredményezték. Tanakajd község Tana, Kiskajd és Nagykajd települések egyesítésével jött létre 1939-ben. A község címerében látható három virágminta is erre utal.



Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!



  1     2  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Söröző, borozó


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás





 
Látogatók száma:  407818 Impresszum Oldaltérkép E-mail